Egy jó ideje, hogy a Zsoltárokkal kezdem a napom. Nagyon szeretem, kivéve azt a részt amikor azt mondja sokszor magáról Dávid, hogy fedhetetlen, mert én nem merem ezt állitani magamról..
"Te pedig a szívben levő igazságot kedveled.." Tehát, látja a szívem szándékait, mindent:)
Ma a 61ik Zsoltárt olvastam:
"Hallgasd meg kiáltásomat, Uram, figyelj imádságomra! A föld határáról kiáltok hozzád, mert eleped a szívem.
Vezess arra a sziklára fel, amely túlságosan magas nekem! Oltalmam vagy, erős vár az ellenség ellen.
Hadd lakhassam mindig a te sátradban, elrejtőzve szárnyaid alatt!
Mert te, Istenem, hallottad fogadalmam, megadtad az örökséget, amit azoknak szántál, akik tisztelik nevedet." (2-6)
Mostanában lázadtam, és sosem visz ez jóra..nem vitt ez közelebb az Úrhoz. Nem meglepő. Isten az alázatos szívet kedveli. De megtérek ebből!:)
Ezért ma, kitárom a szívem az Úr elé, hogy lássa mit kell még tisztítani ott,miért lázadtam, hol tévedtem. És átadom újbol a szívem és minden félelmem, minden aggodalmam, panaszom és sérelmem. Nem tartok meg semmit! Mindent átadok!
És kérem,ma is, hogy vegyen szárnya alá, védjen az ellenségtől, és adjon győzelmet!
Győzelmes napot nektek (is)!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése