AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK II.rész

:)Az imameghallhatás után, úgy fogalmazódott meg bennem a dolog :))) hogy a kórussal foglalkozzak egyyelőre. Alapittani nem kell, hiszen már van. Nagyszerű munkát végez ott Helga, én csak beálltam most melléje segédnek. Még várom, hogy az Úr mutasson további vezetést e téren. Nos, szolltak, hogy jó volna Karácsonyra készülni új énekekkel. Hát elő is készítettünk egy pár éneket és készültem szívvel lélekkel, hogy most vasárnap (22ikén) megtartsam életem legelső kóruspróbáját-elejétől végéig :D
Szombat este, mikor lefeküdtem nagyon furcsán éreztem magam. Olyan mintha a mellkasom fájna, mintha egy második hűlés kínozna. Első gondolatom az volt, hogy mi lesz a kóruspróbával? Mert hogy még a kották is nálam vannak. Imádkoztam, és úgy aluldtam el, hogy reggel minden eldöl. Reggel azzal ébredtem, hogy csak úgy érzem magam, ráadásul még a hideg is rázott, meg forrónak éreztem a homlokam, szóval minden jel a hülésre utalt. Mégis, minden erőmet összeszedve, elindultam a gyülibe. Kb másfél óra után rámtört a láz, az ajkam 1másidperc alatt kiszáradt a láztól és rázott a hideg. Semmi erőm nem volt a fejem megtartani, ezért a hol a falnak támaszkodtam, hol a füttőtestnek... Na, gondoltam magamban, akkor ez azt jelenti, hogy mégsem lesz kórusóra. Az istentisztelet végén, már Helgával beszéltem, épp mondtam neki (is) hogy semmi erőm, és tartsa meg akkor ő, amikor azt mondtam neki, hogy nem tudom, de jobban érzem magam. Felálltam, előrementem, levetettem a kabátom, megvártam mig mindenki elfoglalta a helyét, imádkoztam és megkezdtük a kórusórát:) ISTEN olyan csodálatosan betöltött az erejével, hogy már a kabátom sem kellett. Ez csak utólag fogalmazódott meg bennem, mert mások megjegyezték, hogy igen csak csodálkoztak, hogy mit csinálok elől a kórussal, amikor ők is látták, hogy mennyire levert voltam. Valaki úgy fogalmazott, hogy nem tudta „mit keresek” ott:)))) Az Úr megáldotta azt a kóruspróbát, adott annyi erőt, hogy annyi ideig talpon legyek, végezzem a feladatott.
Miután befejeződött, újból fázni kezdtem, s ahogy kiértünk a hideg levőre borzalmasan kezdett fájni az egész hátam. Emiatt vagyok én most otthon, és mesélem el ezeket nektek.
Tegnap este érkeztem meg, úgy néz ki hogy kedden megyek csak vissza. Remélem.
Kérlek imádkozzatok értem, hogy gyógyuljak meg minnél hamarabb!
ELőre is köszönöm!

Áldjon meg titeket az Úr!