AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK II.rész

:)Az imameghallhatás után, úgy fogalmazódott meg bennem a dolog :))) hogy a kórussal foglalkozzak egyyelőre. Alapittani nem kell, hiszen már van. Nagyszerű munkát végez ott Helga, én csak beálltam most melléje segédnek. Még várom, hogy az Úr mutasson további vezetést e téren. Nos, szolltak, hogy jó volna Karácsonyra készülni új énekekkel. Hát elő is készítettünk egy pár éneket és készültem szívvel lélekkel, hogy most vasárnap (22ikén) megtartsam életem legelső kóruspróbáját-elejétől végéig :D
Szombat este, mikor lefeküdtem nagyon furcsán éreztem magam. Olyan mintha a mellkasom fájna, mintha egy második hűlés kínozna. Első gondolatom az volt, hogy mi lesz a kóruspróbával? Mert hogy még a kották is nálam vannak. Imádkoztam, és úgy aluldtam el, hogy reggel minden eldöl. Reggel azzal ébredtem, hogy csak úgy érzem magam, ráadásul még a hideg is rázott, meg forrónak éreztem a homlokam, szóval minden jel a hülésre utalt. Mégis, minden erőmet összeszedve, elindultam a gyülibe. Kb másfél óra után rámtört a láz, az ajkam 1másidperc alatt kiszáradt a láztól és rázott a hideg. Semmi erőm nem volt a fejem megtartani, ezért a hol a falnak támaszkodtam, hol a füttőtestnek... Na, gondoltam magamban, akkor ez azt jelenti, hogy mégsem lesz kórusóra. Az istentisztelet végén, már Helgával beszéltem, épp mondtam neki (is) hogy semmi erőm, és tartsa meg akkor ő, amikor azt mondtam neki, hogy nem tudom, de jobban érzem magam. Felálltam, előrementem, levetettem a kabátom, megvártam mig mindenki elfoglalta a helyét, imádkoztam és megkezdtük a kórusórát:) ISTEN olyan csodálatosan betöltött az erejével, hogy már a kabátom sem kellett. Ez csak utólag fogalmazódott meg bennem, mert mások megjegyezték, hogy igen csak csodálkoztak, hogy mit csinálok elől a kórussal, amikor ők is látták, hogy mennyire levert voltam. Valaki úgy fogalmazott, hogy nem tudta „mit keresek” ott:)))) Az Úr megáldotta azt a kóruspróbát, adott annyi erőt, hogy annyi ideig talpon legyek, végezzem a feladatott.
Miután befejeződött, újból fázni kezdtem, s ahogy kiértünk a hideg levőre borzalmasan kezdett fájni az egész hátam. Emiatt vagyok én most otthon, és mesélem el ezeket nektek.
Tegnap este érkeztem meg, úgy néz ki hogy kedden megyek csak vissza. Remélem.
Kérlek imádkozzatok értem, hogy gyógyuljak meg minnél hamarabb!
ELőre is köszönöm!

Áldjon meg titeket az Úr!

AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK I.rész

Hát, mivel is kezdhetném? Azzal talán hogy ÁLDÁS, BÉKESSÉG NEKTEK kedves barataim!
:D
Az Úr jó! Aki nem tudta, az tudja meg!
Annyi átélésem volt és annyi csoda történik velem nap mint nap...az Úr nagyon szeret!
Képzeljétek! Praktikából azt találta ki az egyik tanárunk, hogy a minden vasárnap a román gyülibe kell legyünk és ott kell praktikázzunk. Én (de nem csak én...) nagyon elcsüggedtem amikor ezt meghallottam, hát most azt akarja mondani, hogy én románul kell imádkozzak, és csak a román gyülibe menjek? De hogy lehet ez? Ott van a Betlehemi, kis, otthonos gyüli, ahol ott van minden barátom, és nem engednek oda menni??? Nem sokat ragoztam el a dolgot-féltem, hogy nagyon elkenődöm, úgy hogy hamar szoltam barataimnak, és imádkoztunk ezért. Amikor már már úgy nézett ki, hogy a tanárom szavait áthuzza egy másik tanárunk, akkor hamar felhívtam a Betlehem gyüli ügykezelő testvérét és megkérdeztem hogy elfogadják-e a szolgálatomat zene téren, kórus munkában. Örömmel mondott igent, és bennem még nagyobb öröm volt, hogy akkor mégis csak jól kezd alakulni a dolog. De ennek a dolognak nem volt egyébbre szüksége, mint egy csodára, mert már másik héten, újból elszomorított tanárunk, hogy akkor mégiscsak az Emanuel gyüliben kell szolgálnunk. Csak annyit zárójelbe, zárójel nélkül, hogy nagyon szeretem a román testvéreimet, de nem értettem, hogy miért kell Ott szolgálnom, miért kell ezentúl románul imádkozni, románul szolgálni...Zárójel bezárva!
Amikor újból szóltam az imatágotóimnak, akkor már úgy imádkoztam, hogy ha nekem tényleg románul kell végeznem ezt a munkát, akkor hát legyen ÉN szeretem az Úrat bárhol! Hogy nehéz lesz ...az tutti, de az Úr velem. 2hét után jött a végleges válasz:
„Praktikázhattok Bármilyen gyüliben, Bármilyen szolgálatot vállalhattok, egyetlen egy felvétel: tanév végén bemutatjátok!” :D AZ ÚR CSODÁSAN MŰKÖDIK! Hát, csak azt tudtam mondani, hogy HALLELUJA! DICSŐSÉG AZ ÚRNAK!

Napló töredék

(Nincs időm csak a megírt napló bejegyzést bemásolni...sajnálom)

30.10.2009
Home- Michael Buble
…
Aki ismeri az eneket, tudja hogy mit lehet ilyenkor erezni…
Ma ram tort a melankolia. Vagy nevezzem inkabb honvagynak.
Hat igen. Erdekes. hetkoznap nincs idom gondolkodni ezen mert minden percben akad tennivalom. Aztan hetvegen amikor a nagy menet leall, amikor az egesz kampuszon csak egy par emberke lathato, mert a tobbi mind haza utazott, amikor mar a villanyok is eloltodtak…rajovok hogy hol vagyok es a faradt testem feladja a harcot a konnyek ellen. Szeptember 28ikatol vagyok itt, azota meg nem voltam otthon. Ugy erzem kicsit feszult is vagyok emmiatt…

Kulonben, Nagyon jol telik itt. Csoport felelos vagyok, mar sokan ismernek a sulibol, s mert magyar vagyok es a nevem miatt is meg a tanarok is megjegyeztek. Ugy erzem jol beilleszkedtem mar.
Sokat tanulok a bentlakasban is hogy mit jelent valakivel egy helyt lakni. Pl. bevallom.az elso napokban, amikor lattam valamit ami nem tetszett-hajszal a foldon, morzsa az asztalon, es amire rokton a szobatarsamat gyanitottam, kiderult h az en muvem volt…nem egyszer fordult ez elo…es mindig megszegyeltem magam, hogy milyen gonosz vagyok!!!

Na, erdekes dolog ez az egy szobaban lakas. Nem gondoltam, hogy nehez is lehet. De sokat tanulok.
Hala az Urnak, hogy tanit O is engem.
Na, most zarnom kell soraim.
Pace vouă fraţii mei!