Eltűntem

mert az egyetem internet rendszer nem engedte, hogy belépjek erre az oldalra...már kezdtem aggódni, hogy még el is veszíthetem ezt az oldalt. De hála, hogy nem.
Nagyon örülök, mert vége a szessziónak, vége a sok éjszakázásnak és izgulásnak. Most egy hétre haza jöttem, és nagyon boldog vagyok:) Tegnap bizonyságot tettem a gyüliben. Annyira örültem, hogy megtehettem, mert a múlt vakációban, nem tudtam megtenni, mert egyszerűen úgy megkötözött a sátán, annyira levoltam terhelve, hogy az nem igaz. Felszabadulást csak Váradon, az egyetemen kaptam. Az a tudat, hogy szolgálnom kell, és nem tehetem akarmilyen szívvel csak jobban buzdít, hogy amikor padlón is vagyok, hamar helyre pakolódjak:)
Még szesszió előtt kellett énekelnem az egyetemen a közös alkalomon(közös istentisztelet az összes diákkal és tanárral). Ez vizsgaként számított. De tudtam, hogy nem tehetem ezt akárhogy, mert ez egy szolgálat! Kegyelem volt, hogy Isten lehajolt hozzám, és megtísztitotta a szívemet, és szabad szívvel tudtam énekelni.
Eny meghallotta, hogy szólózom, és eljött ő is:P Kedves volt, és még le is videózott. hihihi
Neki köszönhetem, hogy meg lett örökíve az első szólóm az egyetemen.

Hát, kb ennyi.
Mindenkinek egy ÁLDOTT hetet kívánok!!!