Pages

csütörtök, január 24

A csend es fajdalom

Minden iranytu rakoncatlankodik, 
Nem latok elore.., es bosszantkodok..
mi ez a hozzaallas..?
Hogy valtoztathatok mar?
Vagy csak egyszeruen varnom kell?
Nem tudom. Mar nem tudom azt mondani, hogy elek.
Mert ha elek, akkor van oromom, banatom.
De mar nem tudom megkulonboztetni.
Egyelore csak faj. Minden. Faj.
Csak szuszogok.
Mar nem tudom azt mondani, hogy elek.
S a keserves gondolatok elojottek.
Gyotornek.
Gyotornek es kinoznak,
Egyre csak jobban.
Sirok ha elgondolkodok,
vagy csak szavakat forgatok
a fejemben.
Nem bantanak ha bekenhagyom,
ha csak ulok es elore bambulok.
Akkor csend van.
Csend van es csak a szuszogas hallatszik.
De hirtelen egy konnycsepp csuszasat hallom.
Kesz. Csak ennyit birtam magamban tartani.
Es megint faj. Megint gyotor.
Istenem, segits, mert nem birom.
Csak te adsz csendet a viharban
hat kerlek, kelj fel es szolj,
ne hagyd, hogy a szel elvigyen,
es ne hagyd, hogy a hullam megemesszen.
Legy most is Megmentom,
Sziklam es Szereto Atyam..
Olelj es szeress!
Csak Te vagy nekem!
Koszonom, hogy feljutott hozzad imam,
es van remenysugar
meg ha zord idokben is elek,
es csak ulok a hidegben, s csak elore nezek,
nezek es bambulok
es hallgatom a konnyeim aradatat,
sirok,
sirok es hallgatok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése